Programok

„A bolgár-török örökség?”

Időpont: 2011 December 13, 18:00
Helyszín: A Magyar Köztársaság Stockholmi Nagykövetségén, Dag Hammarskjölds väg 10, 115 27 Stockholm

Stuber György előadása „Párhuzamok a rodopei bolgár és a magyar népzene között” címmel.

Stuber György a Budapesti Piarista gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutató-biológus szakát végezte el. Ezután a Semmelweis Egyetem Biofizikai Intézetében kutatott, ahol genetikából és mikrobiológiából doktorált.

Svédországban eleinte zenét tanult és finnugorisztikára járt Lundban. Biológia- és kémia-szakos gimnáziumi tanári diplomát szerzett a Tanárképző főiskolán (Lärarhögskolan), és tanított. 1986-ban került a Karolinska Intézetbe, ahol rák-immunológiai kutatással foglalkozott és 1995-ben újra ledoktorált. Ezt követően a Greenpeace alkalmazta tudományos tanácsadóként. A génmanipulált szervezetek ökológiai veszélyeiről írt könyvéből tanítanak ma a magyarországi gimnáziumokban. Az orvosi egyetemen tanult akupunktúrát és stresszmegelőzést is, jelenleg újra rákkutató a Karolinskán.

Másodállásban több mint húsz éve magyar anyanyelvet tanít több önkormányzatban. A hétvégi magyar iskolában annak létrehozása óta tanította a diákokat magyarságismeretre és néptáncra, zenei anyanyelvre, furulyára. A SMOSZ vezetőségi tagja, anyanyelvi felelőse. Hobbija a néptánc és a népzene (tekerőlant, magyar és bolgár duda, furulya, hegedű), az akvarisztika és a könnyűbúvárkodás.

Már egyetemi évei alatt a táncház mozgalom oszlopos tagjaként járta Erdélyt és Moldvát, hogy népdalokat gyűjtsön, emberi kapcsolatokat teremtsen. Svédországból is visszajárt Moldvába és létrehozta a Petrás Incze János Csángó Alapítványt a moldvai magyarok támogatására. Moldvai gyűjtéseiből négy kazettát, egy CD-t és egy kisfilmet adtak ki a csángók javára. Idén megjelent 38 éves kutatómunkáját összegző könyve a Moldvai csángómagyar „síposok” – Dudakultúra a magyar nyelvterület legkeletibb részén, 1973-2010 címmel. Figyelme újabban a moldvai csángó, erdélyi és magyarországi zenével sok hasonlóságot mutató rodopei bolgár zene felé fordult, több gyűjtőúton vett részt Bulgáriában.