Programok
Pomogáts Béla -- "Kosztolányi Dezső, a magyar nyelv védelmezője"
Időpont: 2010 November 4, 17:00
Helyszín: Magyar Köztársaság Stockholmi Nagykövetsége (Dag Hammarskjölds väg 10)
Az ÁGHEGY skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam 10. évfordulója és VI. kötetének bemutatója alkalmából a Peregrinus klub vendége dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke, a Magyar Írószövetség volt elnöke.
Az ÁGHEGY skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam 10. évfordulója és VI. kötetének bemutatója alkalmából a Peregrinus klub vendége dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke, a Magyar Írószövetség volt elnöke.
Első részA találkozó első részében először az ÁGHEGY 10. évfordulója alkalmából Moritz László, az ÁGHEGY alelnöke rövid beszédet tart. Ezután a bíráló bizottság elnöke az ÁGHEGY Pályázat okleveleit osztja ki, vé gül pedig Tar Károly alapító és főszerkesztő 75. születésnapja alkalmából legutóbbi könyvéből olvas fel egy részletet.
IntermezzoA második rész előtt Práda Kinga fuvolaművész, az ÁGHEGY tagja muzsikál zongorakísérettel.
Második rész
A találkozó második részében Pomogáts Béla előadását hallhatjuk:
"Kosztolányi Dezső, a magyar nyelv védelmezője"
Pomogáts Béla Kosztolányi Dezsőről beszél, akinek az idén ünnepeltük születése 125. évfordulóját. Kosztolányit mint a magyar nyelv művelőjét és védelmezőjét helyezi előtérbe, tehát nem költészetéről vagy regényeiről, hanem kifejezetten a magyar nyelv védelmében betöltött szerepéről tart előadást.
Pomogáts Béla irodalomtörténész, kritikus, 1934-ben született Budapesten. A budapesti piarista gimnáziumban, majd a budapesti tudományegyetemen tanult. Részt vett az 1956-os forradalomban, egy időre internálótáborba került.
Pályáját középiskolai tanárként kezdte, 1965-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1992-től igazgatóhelyettese. A Literatura című irodalomtudományi folyóirat szerkesztője, később főszerkesztője. 1992 óta az Anyanyelvi Konferencia elnöke. 1995 és 2001 között a Magyar Írószövetség elnöke, 2002 és 2007 között az Illyés Közalapítvány elnöke, 2006-ban az Ötvenhatos Emlékbizottság tagja. Külföldi egyetemek és konferenciák előadójaként számos esetben járt idegen országokban, így Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában, Svédországban, Norvégiában, az Egyesült Államokban, Oroszországban és Kínában.
Az irodalomtudomány akadémiai doktora. Számos díja és kitüntetése közül megemlítendő a József Attila-díj (1991), az Év Könyve Jutalom (1992), a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1994), a Kisebbségekért-díj (1996), a Széchenyi-díj (2003), több erdélyi és felvidéki irodalmi díj. Marosvásárhely és Kalotaszentkirály díszpolgára.
Közel száz önálló kötete, emellett közel hetven általa szerkesztett antológia, szöveggyűjtemény jelent meg. Első könyve, a Kuncz Aladár munkásságát feldolgozó monográfia 1969-ben került az olvasó elé, könyvek sorában dolgozta fel a Nyugat-mozgalom, a népi irodalom, a magyar avantgárd és az erdélyi irodalom történetét, több munkája az 1956-os forradalommal foglalkozik.
Legutóbbi művei
- Irodalom a korfordulón (tanulmányok, 2007)
- Változó világban (tanulmányok, 2007)
- Európa vonzásában (tanulmányok, 2008)
- Hazatért irodalom (tanulmányok, 2009)
- Példázatos krónikák (tanulmányok, 2009)
- A szellem önvédelme (tanulmányok, 2010)
Nyugdíjba vonulása (2005) óta társadalmi munkában az MTA Illyés Gyula-Archívum tudományos vezetője. Jelenleg az erdélyi magyar irodalom történetén dolgozik, a négy kötetre tervezett munka első két kötete már megjelent, a harmadik Karácsony előtt várható, a negyedik a jövő év második felében kerül az olvasók elé.
