Programok
Magyarország NATO csatlakozásának körülményei
Időpont: 2004 Február 25, 17:30
Helyszín: Magyar Nagykövetség, Dag Hammarskjölds Väg. 10
Tábori György kultúr- és sajtóattasé előadása Magyarország NATO csatlakozásásről.
Februári vendéglátónk Tábori György kultúr- és sajtóattasé volt, aki a 90-es végén Washingtonba kihelyezett diplomataként résztvett a NATO csatlakozást előkészítő lobbizásban és az amerikai döntéshozók meggyőzésért folytatott pr kampányban. Tábori György "civilben" PR vagyis public relations szakember, így a lobbizáshoz is szakterületén keresztül közelített és az izgalmas előadást mulatságos anekdotákkal illusztrálta.
Előadása első felében először, azt tisztázta, hogy mi is az a lobbizás (csoportos érdekérvényesítés: "a törvényhozói, jogszabály-alkotói és végrehajtói hatalom képviseloinek szabályozott keretek között történo meggyozése a szervezet vagy csoport érdekeinek érvényesítésére") majd kitért arrra, hogy milyen híres történelmi eseményekhez, személyekhez köthetők az USA-ban pl. 1757 - Benjamin Franklin; 1869 -Willard Hotel, Ulysses Grant stb. Lobbizni számos módon lehet: közvetlenül vagy közvetve, szövetségek, koalíciók létrehozásával, társulások, egyesülések alapításával, hírdetések megjelentetésével, politikai akcióbizottságok szervezésével és grass-roots (alulról építkező) vagy grass-tops (felülről építkező) módszerrel. Hogy ki mennyire hatékonyan lobbizhat az összefüggésben van a hitelességével. Ez utóbbit profi lobbizók statisztikai mutatókkal is mérik, az USA-ban leghitelesebbek a bírók és a tanárok (lásd hitelességi index lent)! Magyarországon a lobbizókról már készül hivatalos kimutatás, de lobbi törvény még nincs és ennek hiányában arról is nehéz információt kapni, hogy mennyit költenek a szervezetek, cégek érdekeik érvényesítésére. Lobbizást tanító szakképzés mindenestre már indult.
Az előadás második felében arról volt szó, hogy konkrétan milyen lépésekben zajlott a pr kampány és a lobbizás a NATO csatlakozás előkészítéséért. A legnagyobb kihívást az okozta, hogy a kongresszusi képviselők és a szenátorok az átlag amerikainál alig többet azaz vajmi keveset tudtak Magyarországról. Az egyik nagyszabású akció - a Honfoglalás 1100 éves évfordulójára szervezett kiterjedt fogadássorozat- ezért azt a célt szolgálta, hogy Magyarországot és a magyarokat az amerikaiak politikai térképére visszahelyezzék. A kampányt egy széles körben terjesztett videó is segítette, amelyben hazánkat 100 az amerikaiak által jól ismert magyar származású személlyel definiálták, sugalva, hogy a magyarok nem idegenek az Egyesült Államokban. Ebből a tanulságos videóból azt is megtudhattuk, hogy még a holdjárót is egy magyar követte el (Pávlics Ferenc)... :) A következő nagyszabású pr esemény a Korona visszaadásának 20. évfordulójára (1998) szervezett "koronavisszaadás" volt a Capitoliumban és az atlantai Carter könyvtárban. Jimmy Carter kapott "meglepetésként" Göncz Árpádtól egy hiteles koronamásolatot annak emlékére, hogy kormánya annak idején visszaadta Magyarországnak a második világháborúban hozzájuk került Szent Koronát. A pr kampányban a sakkozó Polgár lányok is kaptak szerepet: a washingtoni döntéshozók egymással vetekedtek, hogy a sakkfenoménokkal szimultán küzdelemben vehessenek részt és az sem zavarta őket, hogy eközben a magyar diplomácia elvetemült képviselői a nemzeti érdekeinkről csevegtek velük.
De a hatékony lobbizáshoz nem csak az információ terjesztése, hanem a gyűjtése is hozzátartozik. A szenátorok kapcsolatrendszereinek feltérképezése a NATO-bovítés amerikai ratifikációja (1998) előtt hosszú-hosszú hónapokkal kezdődött, közös munkában a csehekkel és a lengyelekkel. A legapróbb részletekre kiterjedő adatokat szoftver segítségével rendszerezték. Többek között olyan információkat is tároltak, hogy ki van ellenséges viszonyban kivel, nehogy egy pr eseményen egymás mellé kerüljön két haragos. Az óriási adatbázis értékelése után osztották fel egymást között a diplomaták, hogy a NATO bővítés szavazásánál nemre hajló szenátoroknál ki milyen módszerekkel lobbizon. Hogy melyik szenátornál pontosan milyen érvek is hatottak egyenlőre még szakmai titok, de talán egyszer ezt is megtudhatjuk. A szavazás végül is elnyomó többséggel a NATO bővítést támogatta és a többi már történelem.
Hitelességi index
USA Szenátus
NATO
A videóban is említett világhíres magyar származású "nagykövetek"
Lobbizás mint egyetemi tárgy- az érdekérvényesítő szak
Lobbizás Magyarországon
Lobbizás Brüsszelben