Programok
Fiam-e a klónom, vagy én vagyok?
Időpont: 2003 Január 22, 18:00
Helyszín: Magyar Nagykövetség, Dag Hammarskjölds Väg. 10.
Imreh Isván újabb előadása a klóntechnológia legújabb ereményeriől és annak morális aspektusairól.
A novemberi előadás nem sikerült igazán befejezni. Annyi kérdés maradt megválaszolatlanul, hogy Veress Zoltán kezdeményezésére újra Imreh István genetikus, (Docent, Ph D. Mikrobiologiskt och tumörbiologiskt centrum (MTC)) a Karolinska Intézet orvoskutatója lett januári meghívott vendégünk. A beszélgetéshez az aktuális apropót a Raelista szekta szenzációkeltő bejelentése adta, miszerint januárban megszületett volna Eve, az első klónozott bébi. Ezt azonban a szakértők többsége bizonyíték hiányában nem hiszi el és így nem is a Raelistákról, hanem általában a klónozásról esett szó. István ismertette a klónozás különböző módjait, Imreh Piroska pedig saját szakterületéről a klónozás mára legkevésbé vitatott változatáról, az őssejtek előállításáról és szaporításáról beszélt. Az őssejt-biológia aranykorának kezdetén élünk: nem túlzás azt állítani, hogy az itt folytatott kutatások eredményei belátható időn belül forradalmasítják az orvostudományt, jelentősen javítják az életminőséget, s meghosszabbítják az átlagos élettartamot.
A közhiedelem szerint a klón azonos a klónozott eredeti egyénnel, azaz lehetséges csak egy felnőtt egyed tökéletes reprodukciója. De a valóság persze ennél sokkal bonyolultabb: már a teljes biológia azonosság sem tűnik kivitelezhetőnek, hiszen a mitokondrium (amibe a klónozott sejtmag kerül) genetikai állománya nem azonos a sejtmaggal, a kromoszómák öregednek (rövidülnek) illetve más a biológia környezet (anya) is, amiben a magzat fejlődik. Ehhez hozzájönnek a pszichológiai es szociális tényezők, amik még egypetéjű ikrek esetén is különböző személyiséget eredményeznek. A jelenlevő pszichiáter, Szabó István megerősítette, hogy nem tudunk eleget arról, hogy a genetika milyen mértékben befolyásolja a személyiséget, de hogy nem kizárólagosan, az biztos.
A válasz az előadás által feltett kérdésre ezért előadónk szerint az, hogy a klón inkább az egyed utódjának tekinthetô és így morálisan abba az orvos etikai kategóriába esik, amibe hajdanán a lombik bébi. Az egyetlen igazi kérdés, hogy mikor tekinthető a „klónkészítési” folyamat eléggé biztonságosnak, ahhoz, hogy a klónozás ne embereken folytatott kísérleteknek számítsanak, hanem életteremtő beavatkozásnak. Természetesen ez a vita sem volt minden kérdést kimerítő, de az valószínűnek tűnik, hogy a jelenlevők nagy többségét most kell értékelnünk, mert nem fognak klónként újra megjelenni. Bár el lehet játszani a gondolattal, hogyha mégis, klónjaink alakítanának-e klubot...?
A témában elmélyülni vágyóknak egy közérthetô magyar összefoglaló.